Szórakoztató, pörgős, de kicsit csöpögős történet Budapesten és a mágia lovagkori földjén.
A történetből: Mia Anne most költözött Budapestre apjával és annak barátnőjével, Fridával. Pár nappal érkezésük után azonban szörnyű hír érkezik: Frida egy autóbalesetben meghalt. Mia Anne rosszul viseli nemcsak a halálhírt, hanem az új környezetet is, az iskolában nem sikerül beilleszkednie. Egyedül annak örülhet, hogy álmában csodálatos helyeken jár, ahol megismerte álomlovagját is. De mi van, ha ez a különös, mágiával teli világ valóságos? Amon, Mi Anne apja azért jött Budapestre, hogy egy új, titkos kutatási projekten dolgozzon. A különös álmok érdekes tudományos vizsgálatokra adnak okot, ám egyben veszélyesek is, némelyeket ugyanis közben ér a halál.
Értékelésem: Vegyes élményeim voltak a könyv olvasásakor, egyrészt ugyanis lebilincselő és izgalmas a történet, de az elején nehezen fogadtam el ezt a középkori, mágiával átszőtt világot, meg az ott élő lovagságot. Aztán később ugyan bevonódtam ebbe a világba, de akkor már a túlzott romantikus, tinis csöpögése zavart. Ami a leginkább zavaró volt számomra az a hosszadalmas, teljesen fölösleges leírás arról, amikor Kószát beviszik a fátyoltáncosokhoz, akik táncot lejtenek neki.
Ami nagyon tetszett, az a karakterek formálása; mindenki egyéniség volt, sajátos jellemzőkkel. Kedvencem Amon volt, számomra elsősorban őmiatta volt érdemes olvasni a könyvet. Nagyon sokat dobott rajta, hogy nemcsak a tini lány napjait követhetjük végig, hanem az apjáét is, aki egy érzelmekre képtelen, a tudományért élő kutató, aki észre se veszi, mennyire elhanyagolja a lányát, és mennyire megbánt időnként másokat. Itt-ott némi humor is megcsillant a történetben egy-egy kardozós-varázslós csatajelenet között.
Úgy érzem, nem kaptam minden kérdésre választ a regény lezárásakor sem, de ezt nem feltétlenül bánom. Nem baj, ha egy kicsit az olvasónak is gondolkodnia kell.
Ami nagyon tetszett, az a karakterek formálása; mindenki egyéniség volt, sajátos jellemzőkkel. Kedvencem Amon volt, számomra elsősorban őmiatta volt érdemes olvasni a könyvet. Nagyon sokat dobott rajta, hogy nemcsak a tini lány napjait követhetjük végig, hanem az apjáét is, aki egy érzelmekre képtelen, a tudományért élő kutató, aki észre se veszi, mennyire elhanyagolja a lányát, és mennyire megbánt időnként másokat. Itt-ott némi humor is megcsillant a történetben egy-egy kardozós-varázslós csatajelenet között.
Úgy érzem, nem kaptam minden kérdésre választ a regény lezárásakor sem, de ezt nem feltétlenül bánom. Nem baj, ha egy kicsit az olvasónak is gondolkodnia kell.
Értékelésem: 4 / 5
Hasonló könyvek:
|
|
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése